The Band #5

Miközben reggelit mentem venni, megcsörrent a kesztyűtartóban egy telefon. Lelassítottam és előkotorásztam. Jooheon.. Lehúztam az ablakot, és kihajítottam rajta a telefont.

A végén még lekövetik a telefont. De ha ezelőtt Wonho megtalált.. Akkor a kocsiban is kell lennie. Leparkoltam valami utca szélén, majd ott hagytam az autót. Miközben próbáltam keresni valami reggelit, belebotlottam Shownu-ba.

~ Jimin! Végre megvagy. - Mosolyodott el a fiú.

~ Hogy előletek sosem tudok megszökni.. - Hajtottam hátra a fejem. - Akkor menjünk vissza.

Mikor visszaértünk Jooheon kicsit sem vidáman rángatott be a szobájába.

~ Jooheon, kérlek kímélj meg attól, hogy leszidsz.

~ Te hülye gyerek, én csak aggódtam érted. - Ült le az ágyára.

~ Jooheon. Itt vannak. - Nyitott be a szobába Kihyun. - Oh szia Jimin. 

~ Szia. - Intettem neki.

~ Gyere. - Indult el Jooheon.

Követtem. A nagy terembe mentünk, mint mindig. Amint beléptünk, és megláttam kik vannak ott, megtorpantan.

~ Na ne szívass már élet. - Morogtam halkan. 

~ Kit látnak szemeim. - Állt fel mosolyogva az idősebb férfi, akivel a hotelben hozott össze a sors. 

~ Mi nem ismerjük egymást. - Ültem le Jooheon mellé. 

Most nem ketten voltak, hanem volt velük 2 másik férfi. 

~ Mivel mi vagyunk a partnercég, és nagyobb befolyásunk van mint nektek, érdemes lenne komolyan neki feküdni a munkának. Nem szeretném ha ez az egész kis kapcsolat kudarcba fulladna, és mindenki oltári nagyot bukna rajta. És ami a kis csajt illeti. - Mutatott rám egy srác, akit most látok először. - Olyanba botlott amibe nem kellett volna, ezért a mi cégünk kezei alatt fog dolgozni. 

~ Ide figyelj. Nem tudom ki vagy, de ne akarj felettem uralkodni. Haza fogok menni, és többet nem is hallotok rólam. 

~ Nem érdekel mit akarsz. - Nézett rám komolyan. - Amúgy szólíts G-Dragonnak.

~ B-Bomb kezei alatt fogsz dolgozni, szóval barátkozzatok össze. - Mutatott a mellette ülő emberre.

~ Ne aggódj, vigyázni fogok rád.  Kacsintott B-Bomb.

~ Sajnálom Jimin. - Súgta oda nekem Jooheon.

~ Inkább meghalok, mint hogy nektek dolgozzak. Ez nem az én világom, nem akarok a ti kis piszkos bizniszetekben részt venni. - Álltam fel felháborodva az asztaltól. - Oldjátok meg magatok. És köszönöm Jooheon. Tényleg. Azt hittem ennél több bátorságod van. 

~ Jimin. - Fogta meg a kezem Wonho. 

~ Jimin a barátnőm és nem akarom, hogy bárhova is elvigyétek. - Állt fel I.M.

Wonho összeráncolt szemekkel nézett rám.

~ Szerintem nem te szívtad ki a csaj nyakát. - Szólalt meg az a fiatal srác. - És mondanám, hogy a hotelben én jelöltem meg, de sajnos nem így volt. 

~ Mi van? - Nézett rám értetlenül I.M.

Ajkaimba harapva rohantam ki a teremből, de az a gorilla aki a hotelben is ott volt elkapott odakint, és lecipelt valami terepjáróba. 

~ Mi a franc? - Próbáltam kinyitni az ajtót, de nem nyílt.

Pár perccel később lejöttek az uraságok. Beültek mellém a kocsiba.

~ Nos cica, üdvözöllek körünkben. - Mosolygott rám a legfiatalabb. 

~ Elnézést kérek a kellemetlenségekért. Engem szólíts TOP-nak. - Nézett hátra a visszapillantó tükörben a legidősebb. 

~ Előre szólok, hogy ne várjatok tőlem semmit. Ugyanis nektek nem fogok semmiben sem segíteni. - Döntöttem neki a fejem az ablaknak. 

~ Még fiatal vagy, nem is kell nagyon semmit sem csinálni. - Tette a vállamra kezét B-Bomb. 

~ Akkor mi a francért nem engedtek el? - Néztem rá könnyes szemekkel. 

~ Ne sírj. - Törölte le a könnyeimet. - Sajnálom, de ha elengednénk, a végén még megölnének téged. És azt szerintem te sem akarod.

Mikor elhagytuk a várost, felkanyarodtunk valamilyen mellékúton. Amikor megálltunk egy egészen kellemes látvány fogadott.
A ház melegséget sugárzott.
~ Hölgyem. - Nyitotta ki TOP nekem a kocsi ajtaját.
~ Ne akard hogy megkedveljelek. Mert én nagyon nem akarom. Ha valakit itt megkedveltem, az mindig csalódást okozott.
~ Ahogy kívánod. - Csukta be az ajtót, és bevezetett a lakásba.
~ Végre. - Dobta le magát a kanapéra a legfiatalabb.
Én odasétáltam az ablakhoz és kifelé nézegettem.
~ Érezd otthon magad. - Szólalt meg a kanapén heverésző srác.
~ Hansol? - Fordultam felé.
~ Nocsak, tudod ki vagyok? - Mosolyodott el.
~ B-Bomb telefonjában láttam a képed, a telefonszámod és a neved. És mellékesen, nem szeretném tudni ki vagy.
~ Woah. Megleptél. Azt hittem egy idióta kis csaj vagy. Ezek szerint nehezebb lesz téged ágyba vinnem. De elfogadom a kihívást.
~ Maximum a plüss macidat viszed ágyba. - Ültem le vele szembe.
~ Csípős nyelved van. - Nyalta meg látványosan a szája szélét.
Nem tudom miért, de ez a srác iszonyatosan vonzó. A kisugárzása teszi..
~ Ha egy pofont adok, az is csípni fog.
~ A tenyerem fogja csípni az édes kis seggedet.
~ Hansol, ne beszélj már így vele! - Szólt a fiúra G-Dragon.
~ De hát GD! Ez a nőszemély szólt vissza állandóan. - Akadt ki Hansol.
Én csak diadalittasan mosolyogtam.
~ Nem érdekel. Ha lehet őt ne csábítgasd. Nem is a te korosztályod.
~ Én szeretem a fiatal lányokat. - Állt fel a kanapéról Hansol és elém sétált. - Ne haragudj. Amilyen piszkos a fantáziám, olyan piszkos a beszédstílusom is.
~ Nem haragszom. De remélem csak poénkodtál az előbb.
~ Hát volt kis háttere is a dolognak. Rendesen megmozgattad a fantáziám, és sajnos nem csak azt. - Fordult el zavartan a fiú.
~ Istenem te gyerek.. - Lökte arrébb B-Bomb Hansol-t. - Gyere, megmutatom a szobád. - Nyújtotta felém a kezét.
~ Jó nekem idelent. - Fordítottam el a fejem. - Nézzetek nyugodtan levegőnek.
B-Bomb csak megrázta a fejét, és felment az emeletre.
~ Jó éjszakát. - Köszönt el TOP, majd G-Dragon.
~ Te nem mész? - Néztem Hansol-ra.
~ Még van egy kis papírmunkám.
~ Nocsak. Néha dolgozol is, és nem csak a szád jár? - Mosolyodtam el.
~ Nagyon vicces. Viszont én is elköszönök. - Ült le a fotel szélére Hansol és lehajolt hozzám.
~ Meg ne merj csókolni. - Hajoltam el.
~ Azt reméltem te fogsz engem. Amúgy csak egy jó éjt puszit akartam adni. De hát ha nem, akkor nem. Aludj is azért. - Ütögette meg gyengéden a fejem, majd követte társait és felballagott az emeletre.


~ Kis csaj! - Rázta meg valaki a vállam.
Kinyitottam a szemeim, és Hansol támaszkodott felettem.
~ Legalább aludtál volna a kanapén, és nem a földön.
~ Azt hittem csak egy rossz álom volt a tegnap.. - Dörzsöltem meg a szemem.
~ Egyelek meg de édes vagy ilyenkor. - Állt fel Hansol, majd felsegített.
~ Neked az hogy nézz levegőnek mást jelent mint nekem?
~ Elképzelhető. Kérsz valamit enni?
~ Sajnálom, de nem érünk rá enni. - Jött le a lépcsőn TOP. - Mennünk kell. Te nyugodtan maradj csak. - Vetett rám egy röpke pillantást.
~ Rendben. - Sétáltam a konyha felé.
~ Hansol, maradj itthon vele. Nehogy elszökjön nekem.. Amúgy is itthon van dolgod. - Jött le hozzánk G-Dragon.
~ Oké főnök. - Jött utánam Hansol.

Miután a többiek elmentek én felkutattam a az egész konyhát.
~ Van valami piátok? - Kérdeztem Hansol-tól, aki kényelmesen figyelt engem a konyhapultról.
~ Még szép. Inni akarsz?
~ Nem, nézegetni az üveget. Ez hülye kérdés volt.
~ A hűtőben van. - Szállt le a pultról, és elővett egy üveg vörösbort a hűtőből.
~ Thanks. - Vettem el tőle, és letelepedtem a nappaliban.
Kinyitottam, és beleittam. Most mindennél jobban örültem volna annak, ha valaki belép azon az ajtón és közli hogy ez csak egy szívatás volt, és hazamehetek. De hiába reménykedtem, nem így lett. Mikor
az üveg felét kiittam, Hansol elvette tőlem az üveget.
~ Van egy olyan sejtésem, hogy nem bírod a piát. - Huppant le mellém Hansol.
~ Olyan naiv vagyok. Azt hittem, hogy valaki majd jön és elvisz.. De nem. Kicsit sem számítok senkinek. - Fordultam Hansol felé.
~ Sajnálom kis csaj. - Húzta el a száját Hansol. - De tudod mit? Felhívom TOP-ot és megmondom neki, hogy elviszlek wellness-ezni. Ahogy elnézlek, rád fér.
~ Kösz, ez kedves volt. De elfogadom az ajánlatod. Ígyis elegem van már mindenhol, mindegy hova megyek.
Hansol felhívta TOP-ot, aki egy kis habozás után igen-t mondott. Hansol összecsomagolt magának, és mivel nekem semmi cuccom nem volt itt, ezért ő adott nekem ruhákat. Beültünk a kocsijába, és elvitt valamerre.
15 perc elteltével Hansol leparkolt egy wellness szálloda parkolójában. Bementünk, és kértünk szobát. Vagyis Hansol kért, míg én az előtérben várakoztam.
~ Egy szobában leszünk ha nem baj. - Jött oda hozzám. - De külön ágyak vannak, szóval nem para.
~ Rendben. - Álltam fel.
Megkerestük a szobánkat, majd Hansol-al beültünk valamilyen nyugtató hatású medencébe. Előtte persze kölcsönöznöm kellett bikinit, mert az sem volt nálam.
~ Mennyi idős vagy? - Kérdezte hirtelen Hansol. - Mert elég fejlettek. - Mutatott a melleimre.
~ Majd egyszer megtudod. De elárulom, még nem vagyok felnőtt.
~ Komolyan? Akkor tuti 16-17 vagy.
~ 16 vagyok. - Feküdtem el a medencében.
~ Én már régen voltam annyi. - Követte a tettem Hansol. - Nem akarok rád nyomulni, de bejössz. Csak gondoltam elmondom.
~ Az első ember aki nyíltan megmondta nekem a szitut. De ne várj tőlem semmit. Ettől független nem fekszem le veled.
~ Egy 16 évest nem is akarok megrontani. Most már. Vagyis megrontanálak, de nem foglak. - Fröcskölt le Hansol.
Kinyitottam a szemeim, és hát megint olyannak lettem a tanúja, aminek nem akartam. I.M sétált kézen fogva egy lánnyal. Mikor meglátott lehervadt arcáról a mosoly, és zavartan nézegetett körbe.
~ Oh I.M. - Ült fel Hansol. - Köszönünk nekik?
~ Fenéket. - Térdeltem fel és Hansol-hoz hajoltam. - Figyelj. Ha én veled vagyok, ne beszélj róluk. Rendben?
~ Okés. De ehhez nem kell ilyen közel hajolnod. - Mosolyodott el Hansol.
~ Ez csak bevezető volt. - Nem tudom miért tettem, de megcsókoltam Hansol-t, aki kéjesen viszonozta.
Sőt, még az ölébe is húzott.
~ Hé. - Hallottam meg hirtelen I.M hangját. - Ti mit csináltok?
Elhajoltam Hansol-tól és felnéztem I.M-re.
~ Neked semmi közöd hozzá. Főleg, hogy nem is ismerlek. - Néztem értetlenül a fiúra. - Menjünk Hansol. - Fogtam meg a kezét, és kihúztam a medencéből.

Amikor visszamentünk a szobába, akkor tudatosult bennem mit tettem.
~ Azért csináltad, hogy I.M féltékeny legyen? - Ült le mellém Hansol az ágyra.
~ Azt hiszem igen.. Sajnálom.
~ Semmi baj. - Legyintett. - Egészen jó érzés volt. És rég éreztem már ilyet, miközben egy lánnyal csókolózok. Szóval köszönöm. 

The Band #4

A mai máshogy kezdődött, ugyanis finom reggeli illat csapta meg az orrom. Kinyitottam a szemeimet, és felültem.
~ Oh. Wonho.- Néztem a fiúra.
~ Szia. - Ült le az ágyam szélére.
~ Mit szeretnél?
~ Sajnálom. Tudom, hogy egy szó nem fogja helyrehozni amit tettem, és tudom, hogy nagyon nagy marhaságot követtem el. De
~ Wonho. Nem kell mentegetőznöd. Tudom mi a helyzet. És köszönöm a reggelit. - Másztam ki az ágyból. - Üdvözlöm a barátnőd.
~ Átadom neki. - Állt fel Wonho.

Miután Wonho kiment a szobámból, megettem a reggelit. Isteni volt! Felöltöztem, majd a nagy terembe mentem. Jooheon ült az asztalnál, rengeteg papírral körülötte.
~ Jó reggelt Jooheon. - Ültem le mellé.
~ Jó reggelt. - Nézett rám mosolyogva.
~ Mit csinálsz? - Hajoltam kíváncsian a papírok fölé.
~ Dolgozok. - Felelte egyszerűen.
~ Azt látom. De te mindig dolgozol. - Elkezdtem összepakolni a papírokat. - Kijárna egy kis kikapcsolódás. Menjünk el valahova. Mondjuk moziba.
~ Komolyan mondod? - Nézett rám mosolyogva. - Olyan régen voltam moziban!
~ Akkor induljunk. - Álltam fel a székből és Jooheon-nal lementünk a garázsba.
~ Remélem jól vezetsz. - Ültem be Jooheon kocsijába.
~ Mindig, mindenhol én vezetek. És még nem volt rá panasz. - Nevetett Jooheon.
~ Szerintem ebbe ne menjünk bele. - Kötöttem be magam.

Jooheon elvitt a város egyik mozijába. Kinéztünk magunknak egy filmet, majd felvásároltuk a fél büfét és beültünk a filmre. Egy vígjátékot néztünk, aminek az volt a címe, hogy "Megjött apuci".
Én nagyon élveztem, és ahogy észrevettem Jooheon is. Miután vége lett a filmnek beültünk a kocsiba, és hazafelé menet újrabeszéltük a filmet.
~ Köszönöm. - Mosolygott rám Jooheon, miután leállította az autót.
~ Igazán nincs mit. És szólíts Jimin-nek. Megszoktam a te szádból, és amúgy is. Egész jól hangzik.
~ Mást is megszokhatnál a számból. - Fogta a kezei közé arcom.
~ Jooheon ezt nem kellene. Ennyire ne mutasd ki az érzéseid. Vagyis.. nem érzel semmit, csak heves fellángolás.
~ Ne haragudj Jimin. - Húzta el a kezeit.
~ Semmi baj. - Mosolyogtam rá.
~ De szólj ha meggondoltad magad. Még nem volt panasz arra, ahogyan csókolok.
~ Fogadok azért, mert még nem csókolóztál. - Öltöttem ki rá a nyelvem, mire zavartan megvakarta a tarkóját. - Upsz. Bocsánat Jooheon!
~ Semmi baj. Viszont te sem csókolóztál még. - Mosolygott rám.
~ Ebben igazad van.

Jooheon és én visszamentünk a nagy terembe. Ő folytatta a munkáját, én I.M-el beszélgettem.

I.M gumicukrot evett.
~ Aranyos vagy. - Néztem őt nevetve.
~ Ugyan ugyan. - Mosolygott.

*Jooheon*
Jooheon kissé féltékenyen hallgatta I.M és a lány beszélgetését és nevetgélését. Mióta ő itt van minden más lett. Mindenki többet mosolyog, és sokkal közvetlenebbek. Főleg I.M. Bár ez csak Jimin-nel van így. Sosem volt még barátnője, és nem szerette a lányok társaságát.
Végülis nekem is csak fellángolás. Ahogy így elnézem őket, ha jobban belegondolok, Jimin olyan mint egy húgocska. Szóval ha összejönnek I.M-el, mindketten jól járnak.




~ I.M, ezentúl gumicukor harcos vagy. - Nyújtottam át neki egy bontatlan gumicukor csomagot.
~ Ez igazán megtiszteltető. - Vette el a csomagot tőlem.
~ Srácok, ma este ünneplünk. - Jelentette ki mellettünk Jooheon. - Most kaptam egy üzenetet, hogy a cégünk partnerre akadt.
~ Ez remek! - Ment oda I.M Jooheon-hoz. - Szólok a többieknek.
~ Veled megyek. - Ugrottam fel I.M hátára, ő pedig szeretettel vitt a hátán.
Miután mindenkinek szóltunk, megbeszéltük hova menjünk. Aztán Wonho szólt, hogy ő a barátnőjével marad. Nem is győzködtük, hogy jöjjön.

Este mindenki felpörögve szállt be a kocsijába. Én I.M-el mentem. Jooheon ment elöl, mert kinézett valami szórakozóhelyet. Nem volt messze, így nem tartott sokáig a kocsikázás. I.M végig gumicukrot eszegetett. Egy zárt udvarba mentünk be, majd miután találtunk parkolóhelyet, összeszedtük egymást.
~ Ma csak Hyungwon fog otthon aludni. - Szólalt meg Minhyuk, majd átkarolta barátja vállát. - Na meg Jimin. - Tette hozzá némi komolysággal hangjában.
~ Hé! Én is szórakozhatok azért! Mondjuk amúgy sem mennék sehova..
~ Nem is vagy nagy korú, szóval ha bajt csinálsz nekem, és felelősségre vonnak miatta engem, neked annyi. - Tette a kezemre Jooheon egy karszalagot.
~ Majd a pultnál legyen ekkora a szád. - Mentem el Jooheon mellett mosolyogva.
~ Kisasszony! Nem fogsz inni, az is biztos. - Szaladt utánam Jooheon. - Hyungwon, rád bízom a csajt. Te tudod mikor kell abba hagyni. Otthon kellett volna hagynunk téged.. Akkor mindenki tudna lazulni.
~ Ez gonosz volt. De nyugodtan bulizzatok csak. Nekem a víz is megteszi. És táncolni sem szeretek.
~ Azért én felkérlek majd táncolni. - Karolta át a vállam.
~ A bulis táncok túl erotikusak. Egymáshoz dörgölőznek meg ilyenek.. - Húztam el a szám.

Amint beléptünk a helyiségbe, megcsapott az erős alkohol szag. Na meg a rohadt hangos zene.
~ Hé Jimin. - Jött oda hozzám Minhyuk. - Azért iszol velem egy kicsit, ugye?
~ Nem terveztem. Nem igazán bírom a piát. - Vallottam be konkrétan ordítva.
~ Nem baj az. Majd ha valaki rád akar mászni mert részeg vagy, tettetem magam a pasidnak. Áll az alku? Remek. - Fogta meg a csuklóm, és elrángatott a pultig.
~ Minyhuk, ez nem hiszem hogy olyan jó ötlet. - Szorítottam meg Minhyuk pólóját.
Nem terveztem elveszni a nagy tömegben. Mikor Minyhuk kikérte nekünk a piát, egy srác oda nyomta a csajt a pultnak és olyan szinten falták egymást, mint ahogy én szoktam a pizza-t.
~ Hé Minhyuk. - Furakodtam közelebb a fiúhoz.
A végén még engem is bevette volna a nyalakodásba.
~ Egészségedre! - Nyomta a kezembe a poharat.
Ő azonnal lehúzta, míg én lassan kortyolgatva ittam. Aztán ő lelépett, én pedig felültem az egyik székre és ott csöveztem. Néha-néha megpillantottam a fiúkat, de olyan sebességgel tűntek el a szemem elöl, mint ahogy megláttam őket. Egy jó 1 óra múlva már szédülni kezdtem az alkoholszagtól ezért kimentem. Megnéztem a fiúk nyitva hagyták e a kocsijukat, és hát igen. Minyhuk nyitva hagyta, de a kulcsot elvitte. Pedig hazamentem volna.. Haza. Az ideiglenes otthonomba. Viszont a telefonja bent maradt. Wonho pedig otthon van, szóval felhívtam.
Szinte azonnal felvette.
~ Halló? - Szólt bele egy lány.
~ Szia. - Szóltam bele. - Oda tudnád adni Wonho-nak a telefont?
~ Hát, Wonho sajnos elfoglalt, így nem tudom odaadni. - Éreztem valami furcsát a lány hangjában.
Gonoszságot. Emlékszem, mikor az a férfi elhozta Wonho-nak, egy pillanatig mikor Wonho nem figyelt, ördögi mosoly ült a arcán. Nem tetszett. És ha Wonho elfoglalt.. Tuti csinált vele valamit!
Bementem, és a fiúkat kerestem. Először I.M-re akadtam rá.
~ I.M, kérlek add ide a kocsikulcsod.
~ Egy csókért cserébe megkapod. - Hajolt le hozzám.

~ Rendben, csak add ide azt a kicseszett kulcsot! - I.M ajkaira tapadtam.
I.M magához húzott, és az ajkaimat kezdte harapdálni. Miközben ő a számmal foglalkozott én kiloptam a zsebéből a kocsikulcsot és azzal a lendülettel szaladtam el.

Beszálltam a kocsijába és visszavezettem a házhoz. Kicsit messzebb parkoltam mint a ház, hogy ne vegyen észre a csaj. Bementem, és a fény irányába lopakodtam. A nagy teremben voltak. Mielőtt bementem volna, kerestem valamit. Megálltam az ajtóban, és hallgatóztam.
~ Oltári nagy hibát követtél el, mikor elhoztál. Ugyanis egyáltalán nem érzek irántad semmit, és nem is éreztem. De ezt gondolom észre vetted. A másik meg, hogy szegény csaj, hamarosan megint a mi tulajdonunk lesz, és ha nem teljesítitek a kéréseinket, meghal. Olyan naiv vagy Wonho.. - Nevetett a lány.
Halkan kinyitottam az ajtót, és a lány mögé lopakodtam.
~ Persze téged is megöllek. - Állt fel a székből a lány, én pedig kaptam az alkalmon és fejbe vágtam egy vázával, aminek az lett a következménye, hogy a váza eltört, a csaj pedig összeesett.
Wonho-hoz siettem, majd eloldoztam. Ő azonnal felpattant és magához ölelt.
~ El sem tudod képzelni milyen hálás vagyok. - Súgta a fülembe.
~ Igazad van. Nem tudom. De örülök, hogy jól vagy. A csajjal pedig kezdeni kéne valamit. - Néztem a földön fekvő lányra.
Wonho felemelte a lányt, a székbe ültette és lekötözte.
~ A többiek tudják, hogy eljöttél? - Nézett rám.
~ Csak I.M. Tőle kértem el a kocsi kulcsot. - Ültem le az egyik székbe.
~ I.M-el jól kijöttök? - Ült le elém az asztalra.
~ Eléggé. Jó barátok.. - Álltam meg egy pillanatra. - Igen, barátok vagyunk.
~ Biztos? - Húzta közelebb magához a széket amin ültem.
~ Igen. Teljesen biztos.
~ Akkor ebből nem lesz baj. - Hajolt le a nyakamhoz, majd megszívta azt.
Nem tudom lehet e nyögésnek nevezni azt a hangot, ami elhagyta a számat, mert elég hülyén hangzott.
~ Ez aranyos volt. - Nevetett Wonho.
~ Ezt miért csináltam? - Toltam el magamtól, és felálltam a székből.
~ Mert az enyém vagy, amíg meg nem hálálom ezt a sok mindent. Remélem nem baj. Most pedig jó éjszakát. - Sétált el mellettem.
~ Jó éjszakát.. - Néztem utána.
Nekem nem szabad itt maradnom. Lementem a garázsba, és volt ott még egy kocsi Wonho-én kívül. Gondolom senkinek nem fog hiányozni. Megkerestem a kulcsát, beültem és elhajtottam. Egy ideig csak autózgattam, majd leparkoltam egy hotelnél. Még szerencse, hogy Minhyuk nekem adta az elején a pénztárcáját és nálam maradt.
Leparkoltam, majd kértem egy szobát. Azt mondták, hogy csak a VIP osztályon van hely, így ott kaptam szobát. Szegény Minhyuk pénze..
Felmentem, majd megkerestem a szobám. Azonban elmentem egy másik szoba előtt is, ami előtt nagyon nem kellett volna. Egy halkabb női sikolyt hallottam, és nem úgy hangzott mintha élvezne valamit. Ekkor kinyitották az ajtót, és mivel ott találtak, nagy pácba kerültem. Egy testes férfi a állára kapott, és bevitt a szobába.
~ Ez nem lehet igaz.. - Temettem a tenyerembe arcom.
Letett a férfi, és a földre lökött. Egy 20-as évei elején járó srác, és egy idősebb férfi volt bent.

~ Nocsak. - Mosolyodott el a kanapén ülő férfi, majd felhúzta a szemöldökét. - Kit fújt hozzánk a szél.
~ Elnézést. De miért is hurcolt be ide ez a hegy? - Mutattam a mögöttem álló férfira.
~ Rosszkor voltál rossz helyen. - Válaszolta egyszerűen.
~ Miért is voltam rossz helyen? A szobámba tartottam éppen. - Álltam fel.
~ Ezt már nevezem. - Hallottam oldalról egy hangot.

A srácnak iszonyat dögös mosolya volt. Ettől függetlenül nem terveztem maradni.
~ Mehetek? - Mutattam az ajtóra.
Erre csak mind a ketten elkezdtek nevetni.
~ Kibaszottul nem vicces, el szeretnék menni. Alapból fogva vagyok tartva, nem akarom, hogy duplán legyek.
~ Nocsak, milyen mocskos szája van egy ilyen fiatal lánynak. Bár nekem nincs ellenemre. És igazából meg akartunk ölni, de jó ötlet ez a fogva tartás. - Állt fel a fotelből a fiatalabbik. -  És mégis ki tart fogva rajtunk kívül?
~ Ne várd hogy elmondjam. - Forgattam a szemeim.
~ Akkor kiszedem belőled erőszakkal. - Ragadta meg a karom, és a falnak lökött.
~ Ezt neked. - Mutattam fel neki mosolyogva a középső ujjam, majd elindultam az ajtó felé.
A hegy persze elém állt. Nekem egyszerűséggel átbújtam a lábai között és kirohantam.
~ Ehj.. Pedig megtoltam volna egy kicsikét. - Csukta be az ajtót a fiatal srác.
Leszaladtam a lépcsőn, mert véletlenül se használtam volna a liftet. Beültem a kocsiba, és elhajtottam. Az éjszakát a kocsiban töltöttem.

The Band #3

~ Várj! - Szólt utánam Wonho.
~ Igen? -Fordultam vissza.
~ Jó éjszakát. - Mosolygott.
~ Neked is. - Intettem neki aztán a szobámba siettem.
Az lett volna a ciki, ha összetalálkozok Jooheon-nal. De megúsztam.

Másnap Shownu-val beszélgettem reggeli közben. Nagyon kedves srác, jókat lehet vele beszélgetni.
~ Ha az a lány még egyszer gondot okoz nekem, kierőszakolom belőle a szuszt is. - Hallottam meg Jooheon hangját.
~ Ez csak akkor lenne gáz, ha hagyná magát. Akkor nem lenne erőszak. - Nevetett Minhyuk.
~ Oh Jimin. - Ült le az asztalhoz Jooheon.
~ Fiúk. - Folytattam kuncogva a reggelit.
~ Reggelt mindenkinek. - Jöttek be a többiek is.
~ Sziasztok. - Intettem nekik.
~ Szia. - Ült le mellém Hyungwon, mellé pedig I.M.
Miközben a fiúk beszélgettek valamiről, én megterítettem nekik.
~ Ma kell valamit csinálnom? - Álltam Jooheon mellé.
~ Nem. Bár örülnék ha megtanulnál egy kicsit verekedni. Shownu, megtanítanád az alapokra? - Nézett a vörös Shownu-ra.
~ Nem kell! Majd egyedül. - Mentem ki a teremből, és elmentem az edzőterembe.
Mégis csak kéne segítség. Inkább nekiálltam erősíteni. Hasprés, plank, futás, egyebek.
~ Kopp kopp. - Nyitott be Minhyuk.
~ Ah Minhyuk. Mi újság? - Állítottam le a futópadot.
~ Semmi. Figyelj.. Kérhetnék egy szívességet? - Csukta be maga mögött az ajtót.
~ Ki vele.
~ Nem lenne gond, ha elvinnéd a kocsimat a kocsimosóba? Van egy kis elintéznivalóm, és egy óra múlva kellene a kocsi.
~ Oh örömmel. - Mosolyogtam a fiúra, aki odadobott nekem egy Audi kulcsot.
~ Majd meghálálom! - Szaladt el Minhyuk, én pedig lementem a garázsba és megkerestem Minhyuk kocsiját. Egy ezüstös Audi volt. Hát én komolyan belezúgtam a kocsikba!
Beültem, majd utána néztem hol van kocsimosó, és elvittem oda a kocsit. Miközben a kocsimosó tisztította az autót, bekapcsolt a rádió.
~ Régi gyár. - Ennyit hallottam, aztán egy lövést.
I.M.. I.M volt. Régi gyár? A régi gyár ahol voltunk. Tuti bajban vannak! Benyomtam a gázt, és sietősen távoztam. Majd legközelebb fizetek. Nem régóta vagyok itt, és akaratlanul tartanak fogva, de én megkedveltem őket. És úgy érzem, hogy még jobban meg fogom őket kedvelni. Feltéve ha túlélik.
Lepakoltam a régi gyárnál, és amint odaértem, egy fehér öltönyös férfi szállt be egy olyan Audiba, mint amilyenben én ülök. Beindította a kocsit, és elindult. Ha bántottad a fiúkat, kinyírlak.
Utána mentem, egyenesen egy alagútba vezetett.

Mikor mellé értem, észre vettem, hogy ez az egyik férfi, akit lelőttem és azt hittem meghalt. Nagyon is él..
~ Ezt meg fogom bánni. - Nyeltem egy nagyot, majd amint kiértünk az alagútból neki vezettem a férfi kocsijának, ő pedig nekiment a korlátnak, ami nem volt valami erős, így a kocsival együtt valamilyen szakadékba esett. Lefékeztem, majd kiszálltam.
~ Szegény autó! Behorpadt.. Minhyuk ki fog ezért nyírni. - Sóhajtottam.
Visszaszálltam az autóba és irányt váltva visszavezettem a gyárhoz. A fiúk odakint, a kocsijuknál állva fogták a fejüket. Leparkoltam mellettük.
~ Jól vagytok? - Szálltam ki a kocsiból.
~ Jimin? Hogy kerülsz te ide? - Kérdezte meglepődötten Jooheon.
~ Hallottam mikor I.M mondta a rádióba, hogy régi gyár. Aztán hallottam egy lövést, és azt hittem bajotok esett.
~ Mi történt a kocsimmal? - Sietett a kocsijához Minhyuk,
~ Hát üldöztem azt a fehér öltönyös férfit, aztán mikor kiértünk az alagútból, nekimentem ő pedig egyenesen a szakadékba hajtott. Viszont a táskáját kidobta a kocsiból. Gondolom ki akart ugrani, de sajnos nem jött össze neki. Nem tudom mi van abban a táskában, de gondolom nektek kell.
~ Jól vagy? - Jött oda hozzám Hyungwon.
~ Jól vagyok köszönöm. - Mosolyogtam rá.
~ Köszönjük. - Morogta Jooheon.
~ Semmiség. - Legyintettem. - De ezentúl szóljatok nekem is ha ilyen dolgotok akad.
~ Rendben van. - Ült be a kocsijába Jooheon.
~ Elvihe.. - Kezdett el mondani valamit Wonho, de I.M megelőzte.
~ Megengedem, hogy most te vezess hazáig. - Simogatta meg a fejem.
~ Rendben van, egy pillanat. - Kuncogtam. - Mit szerettél volna mondani? - Néztem kíváncsian Wonho-ra.
~ Semmit. Örülök, hogy jól vagy. - Ült be a kocsijába, és ő volt aki először elindult.
Aztán a végére az lett belőle, hogy én, Minhyuk és Kihyun versenyeztünk ki ér előbb haza.

~ Legközelebb én nyerek! - Szálltam ki nevetve a kocsiból.
~ Arra befizetek. - Csukta be a kocsiajtót I.M.
~ Akkor legközelebb is versenyzünk. - Sétáltam a többiek után.
Le akartam kapcsolni a lámpát, de láttam, hogy Wonho a kocsijában üldögél és a fejét a kormányra hajtotta. Kíváncsi voltam, mi bántja, de nem akartam zavarni. A többiek után siettem, majd félrehívtam Hyungwon-t.
~ Hyungwon.. Kérdeznem kell valamit.
~ Igen?
~ Wonho-nak valami baja van.. Nem tudod az okát?
~ Hát ez egy kényes téma.. - Hajtottam le a fejét Hyungwon. - Inkább őt kérdezd erről.
Hyungwon elment a szobájába, én pedig visszamentem Wonho-hoz. Kinyitottam a kocsiajtót és beültem mellé.
~ Jobban nézel ki ha mosolyogsz. - Kapcsoltam be valami zenét.
Wonho erre csak fájdalmasan felnevetett.
~ Mesélj, mi a baj.
~ Semmi, csak fáradt vagyok. Pár napja már nem aludtam egy percet se.
Most ez lenne a kényes téma, vagy csak hazudik.. Persze, hogy hazudik.
~ Nem megyünk el a Han folyóhoz? - Kérdezte váratlanul.
Nem mondtam nemet. Hátha ettől felvidul.

A folyó mentén sétálgattunk. Wonho néha-néha lefényképezett. Úgy tűnt, ez jobb kedvre deríti, így nem ellenkeztem.
Aztán elmentünk valami parkba is. Amint megláttam egy fagyist, rávettem Wonho-t, hogy vegyünk.
Minden pillanatot megörökített. Annyira belefeledkeztünk, hogy el is telt a nap, és már sötétedett. Hazamentünk. Vagyis. Hozzájuk haza.

Wonho elment a szobájába, majd egy kicsivel később átmentem hozzá. Az asztalára dőlve aludt. Odamentem, hogy lekapcsoljam a lámpát, de valami érdekesebb ragadta meg a figyelmemet. 2 mappa volt az asztalon. Az egyikben a rólam készült képek voltak, a másikban egy másik lányról készült képek. De ami furcsa volt, hogy a képek szöge, és a képek tartalma szinte teljesen megegyezett. Lehet, hogy szimpla véletlen, de akkor is furcsálltam. Becsuktam a két mappát, betakartam Wonho-t és lekapcsoltam a lámpát.

Másnap a nagy teremben beszélgettem a fiúkkal, mikor Wonho telefonja csörögni kezdett. Kicsit sápadtan tette le a telefont.
~ Minden rendben? - Fordultam felé.
~ Persze. - Mosolyodott el. - Nincs kedves sétálni? Mutatok egy jó kis helyet.
~ Ha Jooheon engedi. -  Néztem a vörösre.
~ Menjetek. - Intett.

Wonho-val kocsiba ültünk, és elvezetett valami mezőre. Ott sétáltunk. Wonho sietősen ment egyenesen. Mikor megláttam egy fehér öltönyös férfit egy lánnyal az oldalán megtorpantam.
~ Wonho..
A fiú felém fordult.
~ Sajnálom. - Ragadta meg a karom, és odarángatott a férfihez. - Dögölj meg. - Nézett a fickóra, majd megölelte a lányt, aki a férfival jött.
Elindultak, engem pedig a fehér öltönyös férfi be akart tuszkolni a kocsijába.
~ Wonho! - Kiáltottam a fiú után.

Wonho nem törődve velem ment a csajjal az oldalán.
~ Wonho.. Kérlek! - Kiáltottam utána immáron a könnyeimmel küszködve.

Egy pillanatra hátra nézett, majd elfordította a fejét és tovább mentek.
A kocsiban próbáltam kijuttatni magam, de az lett a vége, hogy elkábított az az alak és nem emlékszem semmire.
Kellett nekem megbíznom bennük. Kellett. Én idióta..



Mikor felébredtem, meglepődötten láttam, hogy Jooheon áll előttem, és beszélget valakivel. Gondolom azzal aki ide hozott.
Aztán a karjaiba vett, és kivitt az épületből.
~ Így már kiegyenlítettem? - Ültetett be a kocsiba.
~ Köszönöm.. - Szegtem le a fejem.
~ Hogy a fenébe kerültél te hozzájuk, amikor Wonho-val voltál? - Ült be mellém. - Oh. Basszus. A csaja.. Akkor ő. Na bassza meg. - Vakarta meg a fejét.
Nagyokat pislogva néztem Jooheonra.
~ Majd akkor beszélj ilyen mocsokosan, ha az ágyban arra kérnek. - Nevettem.
Jooheon is nevetni kezdett, majd mikor rám nézett lehervadt arcáról a vigyor.
~ Mondd csak.. Nem fáj.. Odalent? - Célozgatott.
~ Nem. Nem igazán.
~ Azért elviszlek nőgyógyászhoz.
~ Mi van?
~ Édesem, ki van szívva a nyakad, és gondolom melltartóban jöttél. - Nézett ki az ablakon zavartan.
Lenéztem, és tényleg nem volt rajtam a melltartóm.
~ A francba.. - Fontam össze a mellkasom előtt a kezeim.
~ Akkor irány a nőgyógyász. - Taposott a gázra Jooheon.

Bementem a doktor nővel, majd elvégzett egy gyors vizsgálatot.
A doktor nővel kijöttem a helyiségből.
~ Megnyugodhat, a barátnőjének nem esett komolyabb baja. Egyedül a nyakát "erőszakolták meg". További szép estét! - Mosolygott ránk kedvesen, majd elment.
~ Hagyd rá. Már mondtam neki, hogy nem vagyunk együtt, de nem figyelt rám. - Vontam vállat.
~ Hát rendben. Akkor menjünk.

~ Nem értem Wonho hogy hagyhatta, hogy elvigyen az a faszi téged. - Állította le a kocsit a garázsban Jooheon. - Értem, hogy a barátnője, aki eltűnt, de..
~ Akkor értem. Nem tudtam ki az a lány. De így már értem. - Mosolyodtam el.
Belül mégis fájt, de tudtam, hogy helyesen cselekedett.
~ Nem kell mindig mosolyognod. Tudom, hogy nem vagy olyan boldog, mint amilyennek látszol. - Csípte meg az arcom.
~ Te pedig többet mosolyoghatnál. Tudom, hogy szeretsz mosolyogni. Csak mivel a cég vezetője vagy, nem engeded ki az érzéseid. - Pöcköltem meg az orrát.
~ Igazad lehet.. De ha kiengedném az érzéseim, akkor az ágyamban feküdnénk, meztelenül, teljesen izzadtan, és sorolhatnám. - Nevetett.
~ Végülis pasiból vagy. - Szálltam ki a kocsiból.
~ Ez célzás volt! - Szólt utánam.
~ Ne csinálj belőlem prostit. - Mentem ki a garázsból kuncogva.
~ Rendben van. - Dőlt hátra nevetve az ülésben Jooheon.

Leültem a kanapéra a nappaliban és néztem ki a fejemből.
~ Hát te? - Ült le mellém I.M.
~ Pihenek. - Mosolyogtam rá.
~ Hallottam mi volt.. -Húzta el a száját.
~ Ilyeneknek is történnie kell. Végülis akkor unalmas lenne az élet. - Néztem rá.

~ Hogy tudsz még ilyenkor is pozitív maradni? - Mosolyodott el lassan.
~ Nem nehéz. - Ültem közelebb hozzá. - Megkérdezhetem hány éves vagy?
~ 20. - Mosolygott. - A legfiatalabb.
~ A legfiatalabb? - Pislogtam nagyokat. - Én azt hittem te vagy a legidősebb..
~ Ennek örülök. - Nevetett jó kedvűen. - Legalább érettnek tűnök.
~ Ez igaz. Bár nem csak annak tűnsz. Szerintem az is vagy.
I.M-el még egy ideig jól elbeszélgettünk. Végül elszaladt az idő, és mindketten elmentünk aludni.

The Band #2

~ Party? - Ültem fel az asztalra.
~ Igen. Alkut ajánlok. Ha 1 hónapig minden szó nélkül nekem dolgozol, elengedlek.
~ 1 hónap? Akkor inkább megszökök. Egyáltalán mit dolgoztok?
~ Az nem rád tartozik. Te úgysem azt fogod csinálni. Nos? Áll az alku? Megszökni úgysem tudsz. Ha megpróbálod, meghalsz. - Támaszkodott meg a lábaim mellett.
~ Piszkos játékot űzöl velem. Csak vigyázz, nehogy felcserélődjenek a szerepek.
~ Én mindig vigyázok. Különben nem tartanék itt. - Mosolyodott el. - Most menj. I.M vár téged odalent. Az első munkád.
~ Remélem nem csinálsz belőlem prostit, mert akkor ki leszel herélve. - Toltam arrébb, és leszálltam az asztalról.
~ Ne beszélj ilyen mocskosan. Majd ha valaki arra kér az ágyában.
~ Én nem fekszek be más ágyába. - Csuktam be magam mögött az ajtót, és lementem.
I.M odalent várt.
~ Tessék. - Nyújtott át nekem egy kabátot és egy táskát. - Ezekre szükséged lesz.
I.M a kocsikulcsot dobálgatva ment a garázsba. Inkább kiállítás, mint garázs. Jobbnál jobb márkájú autók parkoltak egymás mellett. I.M megállt egy Mercedes mellett és kinyitotta nekem az ajtót.
~ Parancsolj.
Beszálltam, majd I.M is. Beindította a kocsit.

~ Ez aztán autó. - Csatoltam be magam.
~ Én is szeretem.
I.M nem sajnálva a gázt, tövig nyomta. Először megijesztett a vezetési stílusa, aztán a végére egész élvezetessé vált.
~ Hamarosan megérkezünk. A táskát szorosan tartsd magadnál végig, és semmi esetre se add oda senkinek. Megértettük egymást? - Nézett a szemembe I.M.
Bólintottam.
~ De az utat figyelj, mert nem akarok meghalni.
I.M csak mosolygott és visszaszegezte tekintetét az útra. Lelassított, majd leparkolt egy gyár mellett.
~ Idefigyelj. Ez most halál komoly lesz. Amint kiszállok, de ideülsz a helyemre, és indulásra készen leszel. Tessék. - Nyújtott át nekem egy fegyvert. - Ha azt látod, hogy a jobb szememmel kacsintok, lődd le azokat akiken fehér öltöny lesz és amint behajoltam a kocsiban tövig nyomd neki a gázt.
Ijedten néztem I.M-re. Mi a francba rángattak bele engem?!
I.M lassan elindult a gyár felé. Pár percen belül egy ezüst táskával a kezében, és 2 fehér öltönyös gorillával a háta mögött jött a kocsi felé. Kinyitotta a kocsi ajtót, letette az ülés elé a táskát, lehajolt és rám kacsintott. Arra gondoltam, hogy ezek a majmok lazán kinyírnak minket, így inkább én tettem meg. Kétszer meghúztam a ravaszt, majd elindultam a kocsival. I.M bepattant mellém, és kifújta a levegőt.
~ Azt hittem engem fogsz lelőni. - Nevetett.
~ I.M. Én nem tudok kocsit vezetni. - Néztem rá ijedten.
~ Vezess csak. Tudod melyik oldalon kell menni, szóval nagy gond nem lesz. A kanyaroknál lassíts le. Váltanod meg nem kell, mert automata.
I.M lazán hátradőlt, és felhívott valakit. Gondolom Jooheon-t.
~ Király a csaj. - Szólalt meg I.M. - Lehet jobb is, hogy őt hozták.
~ I.M! - Fékeztem le hirtelen, mire kirepült a telefon a kezéből. - Megöltem 2 embert! Mi a francot csináltam, te jó isten..
~ Nyugi. Fogd fel hogy megöltél 2 veszélyes fickót.
~ De most én is veszélyes vagyok. - Néztem rá összezavarodva.
~ Nyugodj már meg. - Húzott oda magához. - Akkor legközelebb én maradok a kocsiban.
~ Haza akarok menni.. - Ásítottam.
~ Mássz hátra, majd vezetek én.
Elhúztam a szám, és hátra másztam. I.M átült a helyemre, és beindította a kocsit.

Leparkolt a garázsban, majd kiszálltunk a kocsiból.
~ Jó éjszakát. - Simogatta meg a fejem.
~ Jó éjt. - Mentem fel a szobámba. - Édes Istenem.
Nem bírtam tükörbe nézni. Nekem ezt kell 1 hónapon keresztül csinálnom? Remek..
~ Jimin. - Hallottam meg az ajtó túl oldaláról.
Kinyitottam az ajtót.

~ Ne haragudj, hogy ilyenkor zavarlak, de el kellene jönnöd velem valahova.
Hyungwon valahogy.. Máshogy nézett ki. Persze jó értelemben.
~ Megyek.
~ Tessék. - Nyújtott át egy dobozt. - Ruha van benne, vedd fel. Itt megvárlak.
Bólintottam, majd becsuktam az ajtót és elkezdtem átöltözni.
Egy fekete ruha volt benne. Jó ízlése van a srácnak. Kinyitottam az ajtót és Hyungwon mellé sétáltam.
~ Indulhatunk.
A fiú csak bólintott, és a ház elé vezetett. Egy hó fehér Audi-hoz vezetett. Hát én szerelmes vagyok az autókba. Udvariasan kinyitotta nekem az ajtót és be is csukta, miután beszálltam. Beült mellém, és elindultunk. Lassabban vezetett, mint I.M, de még így is gyors volt.
~ És hova megyünk? - Kérdeztem.
~ Majd meglátod. Annyi lesz a dolgod, hogy beolvadj. És ha lehet, ismerkedj össze egy fekete kalapos emberrel. Tudni fogod ki az. - Hyungwon leparkolt egy elegáns étterem előtt.
~ Nagy valószínűséggel sok embernek fel fog tűnni, hogy együtt jöttünk, kérlek erre az estére legyél a barátnőm. Tudom, hogy ez így hirtelen kellemetlen meg minden, de..
~ Rendben. - Szálltam ki az autóból.
Hyungwon meglepődötten szállt ki a kocsiból. A fiúba karoltam.
~ De nem foglak megcsókolni. - Néztem rá mosolyogva,
~ Nem is kényszerítenélek rá. - Tűrte a hajam a fülem mögé.
Hyungwon-al felmentünk egy emelettel feljebb, ahol nagyban folyt valami rendezvény. Hyungwon egy idő után leszakadt tőlem, én pedig beszélgetni kezdtem a többi vendéggel. Amikor megpillantottam a kalapos férfit lassan közeledni kezdtem felé. Azonban mikor ő meglátott engem kiment a teremből, én pedig utána. Nem láttam Hyungwon-t, így a saját fejem után mentem. A férfi elkezdett szaladni, én pedig nem akartam szem elől téveszteni.

Futottam utána, de mikor lövést hallottam megtorpantam. Lassan, szorosan a fal mellett.
~ Köszönöm a segítséget. - Sétált elém Hyungwon.
~ Megölted? - Kérdeztem halkan.
Hyungwon bólintott.
~ Megszereztem amit akartam. Mehetünk. Még egyszer köszönöm. - Hajolt meg előttem.
~ Sajnálom. - Vettem el Hyungwon-tól a pisztolyt és tarkón vágtam vele. Előkerestem a zsebéből a kocsi kulcsot és elrohantam.
Lesiettem a kocsihoz, és beszálltam.
~ Nagyon remélem, hogy automata. - Beindítottam, majd elhajtottam.
Csak vezettem valamerre. Reméltem, hogy meg tudok szökni.


*The Band*
~ Hol vannak már? - Türelmetlenkedett Jooheon.
~ Jooheon. - Nyitott be Minhyuk Jooheon-hoz. - Jimin leütötte Hyungwon-t és elvitte a kocsiját.
~ Mit csinált?
~ Hallottad. Mi legyen? Hagyjuk, vagy megkeressük?
~ Keressétek, és azonnal hozzátok ide. Küldd Wonho-t. Ő majd elintézi..
Minyhuk távozott.
~ Ez a lány. - Nevette el magát Jooheon. - Szereti feszegetni a határokat.



A szöuli fények csodásak voltak. Bár inkább lettem volna otthon, mint itt. Leparkoltam, majd a Han folyónál sétálgattam. Leültem egy padra és végig gondoltam a mai napot.
~ Legalább tetted volna le máshol a kocsit, és úgy jöttél volna ide. - Ült le mellé Wonho.
~ Wonho. - Álltam fel ijedten.
~ Ne aggódj. Még nem kell visszamennünk. Sétáljunk. - Állt fel, és felém nyújtotta kezét.
~ Sétáljunk. - Indultam el.
Wonho csak megvakarta a tarkóját és utánam jött. Csendben sétáltunk egymás mellett.
~ Mond csak.. Hány éves vagy? - Pillantott rám Wonho.
~ Nem tartozik rád. Ne kérdezgess ilyeneket. - Álltam meg a korlát mellett és a vizet néztem.
~ Rendben.. - Állt mellém és engem nézett.
~ Neked jó az, hogy engem nézel? - Hajtottam le a fejem mosolyogva.
~ Igen, egész jó. - Nevetett halkan.
~ Jól van akkor. Menjünk.
~ Menjünk? - Vonta fel a szemöldökét Wonho.
~ Igen, menjünk. Bocsánatot kell kérnem Hyungwon-tól. És van még pár elintézni valóm, szóval menjünk.
~ Rendben.
Wonho beült a kocsijába, én pedig Hyungwon-éba.

Leparkoltunk a ház előtt. Bementünk. Wonho elment a szobájába, én pedig megkerestem Hyungwon-t.
~ Hyungwon. - Tettem a vállára a kezem, mire felém fordult.
~ Oh itt vagy. - Ölelt magához.
~ Hyungwon kérlek ne haragudj rám. Csak tudod ez a sok minden egyszerre.. Megijedtem.
~ Ugyan nem haragszom. Én kérek bocsánatot, amiért belerángattalak. - Simított végig az arcomon. - Máskor nyugodtan mondj nem-et.
~ Rendben. - Mosolyogtam rá.
~ Jimin! - Hallottam meg Jooheon szigorú hangját.
~ Ajaj.. Hyungwon, ha megbocsátasz. - Rohantam el mellette.
~ Jimin! - Rohant utánam Jooheon. - Bajban leszel ha nem állsz meg de sürgősen!
~ Már ígyis bajban vagyok. - Kiáltottam nevetve és bezárkóztam a szobámba.
Legalábbis azt hittem az én szobám. Megfordultam, és egy edzőteremben találtam magam.

Körbenéztem, és Wonho-t pillantottam meg a földön. Nagyon belemerült az edzésbe. Leültem elé, és lefogtam a lábait.
~ Esti kikapcsolódás? - Mosolyogtam rá.
~ Szia. Hát te? - Kérdezte meglepődötten.
~ Jooheon elöl bújkálok, és azt hittem az én szobámba zárkóztam be. De ezek szerint nem.
~ Értem. Nem zavar ha én közben folytatom?
~ Nem dehogy. Folytasd csak. - Álltam fel, és leültem az ajtóhoz.
Wonho folytatta tovább az edzést, én pedig legtöbbször őt néztem. Aztán egy 10-15 perc elteltével meglestem tiszta e a terep, és elköszöntem Wonho-tól.

The Band #1

~ Engedjen el! - Rúgtam egyet a férfiba, aki az imént bekötötte a szemem és megkötözte a kezeimet a hátam mögött.
~ Fogd már be a szád. - Tuszkolt bele valamibe.
Amennyit hallottam, abból azt szűrtem le, hogy amibe beleültetett, annak a tetejére ráhelyezett valamit és leszegezte.
~ Uram, sikeres volt az akció. Viszont ez a lány nem úgy tűnik, mint egy bérgyilkos.. - Ennyit hallottam a beszélgetésből.
Elhalkult a férfi hangja, én pedig felemelkedtem.
~ Aludj. - Hallottam egy másik idegen hangot.
Ez a valaki valami hideg gőzt fújt be, ami nagy valószínűséggel kiütött, mert innentől nem emlékszem semmire.

Hogy ki vagyok? Egy átlagos 16 éves lány, aki második évét töltötte a középiskolában. Ami nem egy rossz dolog. Mind az iskolában, mind a sportban jeleskedem.
Nos a szüleim.. A szüleim meg vannak. Dolgoznak, éjjel-nappal.
De vissza a történethez.

~ Nyissátok ki. - Hallottam meg egy fiatalabb hangot.
Koreaiul beszélt. Koreaiul is csak onnan tudok, mert az apám kötelezett rá, hogy megtanuljam, mert a jövőben hasznos lehet. Hát igaza volt..
Lefeszítették a - gondolom - láda tetejét, majd kiemeltek belőle. Levették rólam a szemkötőt. Pislogtam párat, majd körbe néztem.

Egy vörös hajú srác állt nem messze tőlem. Egy képet fogott a kezében. Egyszer a képre, egyszer rám tekintett.
~ Ki a franc ez? Mert hogy nem az akit én kértem, az is biztos. - Dobta le a fényképet, majd elindult felém.
~ Akkor hazamehetek? - Kérdeztem reménykedve.
Nem felelt a kérdésemre, csak tetőtől-talpig végigmért.
~ Ő is jó lesz. Vigyétek. - Fordított hátat nekem a srác, és távozott.
Értetetlenül pislogtam a mellettem álló férfira.
~ Erre parancsolj. - Mondta kedvesen, miután eloldozta a kezem.
~ Köszönöm. - Vetettem felé egy hálás mosolyt.
Miközben mentünk valamerre, rákérdeztem ki volt ez a fiú.
~ Ő Lee Joo Heon. E cég feje. - Állt meg egy ajtónál, és kinyitotta nekem. - Érezd magad otthon. Ha szükséged lenne valamire, szólj. - Sétált el mosolyogva.
~ Köszönöm. - Mentem be a szobába.


Az események folytatódtak.
Este megbeszélést tartottak a fő fejek, és nekem is mennem kellett. Abban reménykedtem, hogy haza engednek. Egy hatalmas, fehér terembe vezettek. Egy hosszú asztal foglalta el a terem nagy részét. Engem leültettek az asztal egyik végébe.
Egy ideg csendben ültem, majd valaki megköszörülte a torkát mellettem.
~ Kérlek állj fel. - Szólt kedvesen.
Megtettem ami mondott, majd az ajtó felé tekintgettem. Pár percen belül ki is nyílt. Meglepődtem.

7 fiatal srác lépett be a terembe. Sugárzott belőlük a komolyság. Ez nem tetszett. Viszont megjegyzem, mind a hét fiú meglehetősen jóképű volt.
~ Srácok, ő itt Ji Min. Nem az akire számítottunk, de megteszi. - Ült le az asztalhoz Jooheon.
~ Nem is Jimin a nevem. - Néztem rá értetlenül.
~ Nem kérdeztelek. - Vetett rám egy szúrós pillantást.
~ Ne legyél vele szigorú. - Veregette vállon Jooheon-t egy szőke fiú. - Lee Min Hyuk vagyok. - Intett.
~ És pontosan miért vagyok én itt? - Tettem fel az első kérdésem.
~ Eredetileg egy bérgyilkost kértünk, de valamiért téged hoztak. Ahj Jooheon küldjük haza. - Fordult a vörös hajú felé.
~ Nem. - Zárta le a témát Jooheon, majd rám nézett. - Mennyi idős vagy?
Felvont szemöldökkel felálltam az asztaltól.
~ Nem kérdeztelek. - Vetettem rá egy gyors pillantást, és elindultam az ajtó felé.
Egy apró mosollyal az arcán Jooheon elém sétált.
~ Máskor használd azt a nagy szádat. Ha kérhetlek most fogd vissza magad, és ülj vissza az asztalhoz.
~ Nekem legalább valamim nagy. - Öltöttem ki rá a nyelvem, mire a többiek halkan nevetni kezdtek.
Jooheon a szemeit forgatva megragadta a kezem, és visszarángatott az asztalhoz.
~ Ha nem fogod be a szád, betömöm. - Súgta a fülembe.
~ Próbáld csak meg. De akkor tökön rúglak. - Ültem le a székbe.
~ Garantálom, hogy még ma megjárod a poklot. - Ült vissza a helyére a vörös fiú.
~ És akkor most mit akarsz vele csinálni? - Kérdezte Minhyuk, mire Jooheon elmosolyodott.
~ Nos Jimin, üdvözöllek körünkben. Most már a cég tulajdona vagy, ha tetszik, ha nem. Ki fogunk képezni egy-két dologra, szóval készülj fel, mert ez nem lesz gyerekjáték.
~ Nem vagy te nekem senkim, hogy parancsolgass. Ti meg ne csak nézzetek, hanem mondjatok is valamit. - Néztem a többi fiúra.
~ Kim Chang Kyun. De szólíts csak I.M-nek. - Hajolt meg kicsit.
~ Hyungwon. - Mosolygott rám egy másik szőke srác.
~ Shownu. - Hajolt meg. - Kérlek érezd jól magad.
~ Én Kihyun vagyok. Ha bármiben segíthetek, keress meg.
Az utolsó fiú csak állt és nézett rám.
~ Wonho vagyok. Örülök a találkozásnak. - Sétált elém, és megigazította a hajam. - Legalább adtatok volna neki egy fésűt.
Jesus. Nem is gondoltam arra milyen rosszul nézhetek ki. Egek.
Megkerültem Wonho-t, és kirohantam a teremből. Egyenesen a szobámba, hogy kezdjek valamit magammal. Bezártam az ajtót, és a szobához tartozó fürdőbe siettem. Nem tudom, hogy egy bérgyilkost miért vártak ilyen szeretettel, de a fürdőszoba tele volt egy nőnek szükséges cuccokkal.

Egy laza egy óra alatt megfürödtem, hajat mostam, rendbe szedtem magam. Kerestem valami ruhát, bár nem volt nehéz mert a szekrény tele volt női ruhákkal.
Kiléptem a szobából. Kihyun és Minhyuk akkor sétáltak el a szobám előtt, és az ajtó nyílásra felém néztek.
~ Ohh. Jimin. - Mosolyodott el Minyhuk. - Jól nézel ki. Ezt szerintem Jooheon is díjazná.
~ Egyet értek. De gyere Minyhuk. Nem akarok elkésni, mint tegnap.
~ Igazad van. Jooheon a nagy teremben van, szerintem beszélj vele.
Intettek, majd sietve elmentek. Megfogadtam Minhyuk tanácsát és megkerestem Jooheon-t. A nagy teremben volt és az ablaknál ácsorgott. Amint beléptem az ajtók becsukódtak mögöttem.
~ Jooheon. - Indultam el felé.
~ Meggondoltad magad? - Fordult felém.
Kissé meglepődött arcot vágott.
~ Szóval jól is tudsz kinézni. Értékelem. Viszont akkor kezdődjön a party. - Húzódott egy bizonyos fajta mosoly arcára.
Megindult felém és az asztalhoz tolt.